Szakmai besorolás:
Válasszon szakmai besorolást!
országos múzeum
országos szakmúzeum
megyei hatókörű városi múzeum
területi múzeum
tematikus múzeum
közérdekű muzeális gyűjtemény
közérdekű muzeális kiállítóhely
Folyamatok|Fogalomtár|Mutatók|Jogszabályok|Letölthető anyagok
FolyamatLeirasAbra.pngA társadalmi és gazdasági környezet egyre gyorsuló ütemben változik, melyben a múzeumoknak magas színvonalon kell megfelelniük a társadalmi és fenntartói elvárásoknak. Emellett az intézményeket hatékonyan és eredményesen, a jogszabályok teljes körű betartásával kell működtetni.
Az EMMI Közgyűjteményi Főosztálya felkérésére a múzeumok szakmai működését korszerű módon leíró új alapdokumentumot, az ún. Múzeumi Spektrumot a "Spektrum-munkacsoport" dolgozza ki, melynek munkáját – minisztériumi felkérésre– az OMMIK vezeti.
A szakmai anyag kidolgozásában a brit múzeumok gyűjteményeire vonatkozó standard (Spektrum 4.0.) , módszertanát, illetve a közgyűjtemények tevékenységét, szakmai működését meghatározó 2008. január 1-jével hatályon kívül helyezett Muzeális Közgyűjtemények Ügyrendi Szabályzatában foglaltakat vesszük figyelembe.
A Múzeumi Spektrum kidolgozásával egységes múzeumi gyakorlat, egységes módszertan, egységes fogalomrendszer jön létre. A jogszabályi és szakmai követelmények, protokollok egyaránt beépülnek a szakmai munkafolyamatokba, támogatva a hatékony és minőségi feladatellátást, a belső és külső ellenőrzésekre történő rendszerszintű felkészülést.

Gyűjteménygyarapítás, nyilvántartás

Műtárgyvédelem

Szolgáltatási feladatok

Kiállítás

Tudományos kutatás

Külső gazdasági és jogi környezet
diagr1.pngdiagr2.pngdiagr3.pngdiagr4.png
letöltés

Tartalomjegyzék

F01 Gyűjteménygyarapítás folyamata

Jogszabályi környezet

1996. évi LIII. törvény a természet védelméről
1993. XLVIII. törvény a bányászatról (ásvány, kőzet, kövület gyűjtése; bejelentési kötelezettsége, állami tulajdona)
1997. évi CXL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről, és annak módosításai (2017. évi LXVII. törvény)
2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről, és módosításai
2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról (személyes adatok kezelése, védelme; közérdekű adatok megismerése, közzététele)
39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet a régészeti örökség védelméről (amely leírja, hogy a leadandó régészeti feltárási dokumentáció mit kell, hogy tartalmazzon és melyik intézmény adattárába kell kötelezően leadni)
496/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról
51/2014. (XII. 10.) EMMI rendelet a múzeum, valamint az országos szakkönyvtár és a megyei könyvtár éves munkatervéhez szükséges szakmai mutatókról
2012. évi LXIII. törvény a közadatok újrahasznosításáról
376/2017. (XII. 11.) kormányrendelet a muzeális intézmények működési engedélyéről
1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról

A muzeális intézmény belső szabályozása és/vagy a fenntartó szabályzatai

Alapító Okirat
Működési engedély
Szervezeti és Működési Szabályzat
Kötelezettségvállalásra vonatkozó szabályozás
Gyűjteményekre vonatkozó belső szabályozás (gyűjteményi szervezeti egységek ügyrendjei/ muzeális intézmény belső ügyrendje)
Adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzat
Kötelezően közzéteendő adatok rendjének szabályozása
Közérdekű adatok megismerésére vonatkozó szabályozás

Tervezési dokumentumok

Gyűjteménygyarapítási stratégia (3 éves)
Intézményi tudományos terv (nem kötelező)
Intézményi éves munkaterv
Intézményi éves beszámoló
Munkatervek

Szakmai irányelvek

ICOM Etikai Kódex

Milyen szakmai besorolású muzeális intézményekre vonatkozik a folyamat?

A folyamat az alábbi szakmai besorolású muzeális intézményekre vonatkozik:
1. közérdekű muzeális gyűjtemény
2. tematikus múzeum
3. területi múzeum
4. megyei hatókörű városi múzeum
5. országos szakmúzeum
6. országos múzeum

Mi a folyamat célja?

A muzeális intézmények alapvető feladatai közé tartozik a kulturális örökség tárgyi, képi, írásos vagy egyéb emlékeinek (kulturális javak) összegyűjtése. Minden egyes muzeális intézmény alapító okirata és minisztériumi működési engedélye leírja, hogy milyen korszakból, milyen földrajzi területen (gyűjtőterület), és milyen típusú, fajtájú kulturális javakat (szakanyag) gyűjthet. A fentiek alapján gyűjtőkörként meghatározott kulturális javakat különböző gyűjteményekbe rendezve kezeli. A muzeális intézmények célja, hogy a gyűjteményeiben őrzött kulturális javak minél reprezentatívabb képet adjanak a gyűjtőkörükbe tartozó kulturális örökségről.

A folyamat leírása

A muzeális intézmények a gyűjteményeiket kulturális javakkal a 20/2002. nyilvántartási rendeletben meghatározott módon bővíthetik: ajándékozással, hivatalos átadással, régészeti és őslénytani feltárással, vétellel, (helyszíni) gyűjtéssel, és saját előállítással, törzsanyagként, valamint, ahol jogszabály ezt nem tiltja, a kulturális javak cseréjével is. A gyűjteménygyarapítás előre tervezett és előre nem tervezett módon történhet. A tervezett gyarapítást a muzeális intézmény többéves gyűjteménygyarapítási stratégiája és az ebből levezetett éves tervei tartalmazzák.

Melyek a minimum követelmények?

Az egyes gyűjteménygyarapítási módoknál, tevékenységeknél leírt minimum követelményeken túl a jogszabályok, az intézményi belső szabályzatok, ügyrendek betartása, az elvárható maximális gondosság a kulturális javak kezelésében. A gyarapítás során a kulturális javakról a lehető legtöbb háttér-információ megszerzése és megtartása, a szakmai alapelvek betartása. A gyűjteménygyarapítást mindig az ICOM Etikai Kódexben megfogalmazott etikai elvek betartásával kell végezni.

Alfolyamatok

F01.1 Ajándékozás

F01.2 Hivatalos átadás

F01.3 Régészeti feltárás

F01.4 Őslénytani feltárás

F01.5. Vétel

F01.6 Gyűjtés

F01.7 Csere

F01.8 Saját előállítás

Kapcsolódó fogalmak

Szakmai mutatók

Éves intézményi munkajelentések / munkatervek mutatói (ld.51/2014. (XII. 10. EMMI rendelet a múzeum, valamint az országos szakkönyvtár és a megyei könyvtár éves munkatervéhez szükséges szakmai mutatókról)
Éves kötelező statisztikai adatszolgáltatás adatai (288/2009. (XII. 15.) Korm. rendelet az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program adatgyűjtéseiről és adatátvételeiről)
Múzeumi Spektrum mutatói

F02 Nyilvántartás

Jogszabályi környezet

1997. évi CXL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről, és annak módosításai (2017. évi LXVII. törvény)
376/2017. (XII. 11.) kormányrendelet a muzeális intézmények működési engedélyéről
2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről, és annak módosításai
20/2002. NKÖM rendelet a muzeális intézmények nyilvántartásáról
2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról (személyes adatok kezelése, védelme; közérdekű adatok megismerése, közzététele)
51/2015. EMMI rendelet a muzeális intézmények nyilvántartásában szereplő kulturális javak revíziójáról és selejtezéséről
377/2017. (XII. 11.) Korm. rendelet a muzeális intézményekben őrzött kulturális javak kölcsönzési díjáról, valamint a kijelölési eljárásról
39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet a régészeti örökség védelméről, mely leírja, hogy a leadandó régészeti feltárási dokumentáció mit kell, hogy tartalmazzon és melyik intézmény adattárába kell kötelezően leadni
496/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról
14/2010. (XI. 25.) NEFMI rendelet a kulturális javak kiviteli engedélyezéséről
45/2012. (XI. 30.) EMMI rendelet a kulturális javakkal kapcsolatos hatósági eljárásra vonatkozó szabályokról
22/2019. (II. 25.) Korm. rendelet a közgyűjteményekben őrzött vitatott tulajdonú kulturális javak visszaadásának rendjéről (átmeneti rendelkezés)
51/2014. (XII. 10.) EMMI rendelet a múzeum, valamint az országos szakkönyvtár és a megyei könyvtár éves munkatervéhez szükséges szakmai mutatókról
2012. évi LXIII. törvény a közadatok újrahasznosításáról
1404/2017. (VI. 28.) Korm. határozat a Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósítása során elkészült Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégiáról

Hatályos vonatkozó belső szabályzatok és/vagy a fenntartó/irányító szervezet szabályzatai

Alapító Okirat
Működési engedély
Szervezeti és Működési Szabályzat
Szabályzat a kötelezettségvállalásról
Gyűjteményi szervezeti egységek ügyrendjei, raktári rendjei
Adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzat
Kötelezően közzéteendő adatok rendjének szabályozása
Közérdekű adatok megismerésére vonatkozó szabályozás

Tervezési dokumentumok

Gyűjteménygyarapítási stratégia (3 éves)
Intézményi tudományos terv (nem kötelező)
Intézményi éves munkaterv
Intézményi éves beszámoló

Milyen szakmai besorolású muzeális intézményekre vonatkozik a folyamat?

A folyamat az alábbi szakmai besorolású muzeális intézményekre vonatkozik:
1. közérdekű muzeális kiállítóhely (376/2017. (XII. 11.) kormányrendelet 2§ értelmében)
2. közérdekű muzeális gyűjtemény
3. tematikus múzeum
4. területi múzeum
5. megyei hatókörű városi múzeum
6. országos szakmúzeum
7. országos múzeum

Mi a folyamat célja?

A folyamat célja, hogy a muzeális intézményekbe bekerült kulturális javak a jogszabályoknak megfelelő módon kerüljenek nyilvántartásba, annak érdekében, hogy pontosan tudni lehessen, mi van a muzeális intézmény kezelésében. Ezáltal lehetővé válik a kulturális javak megőrzése, tudományos feldolgozása, további kutathatósága, bemutatása, társadalmi és kreatív hasznosulása. A muzeális intézményekbe bekerült kulturális javakat a megfelelő szakképesítésű munkatársak szakszerűen leírják, rendszerezik, nyilvántartják, rendszeresen ellenőrzik, és kereshetővé teszik.

A folyamat leírása

A muzeális intézményben őrzött kulturális javaknak valamilyen hivatalos nyilvántartásban szerepelniük kell, melyek alapvetően két csoportra oszthatóak aszerint, hogy ki a kulturális javak tulajdonosa vagy vagyonkezelője:
1. A muzeális intézmény saját vagyonkezelésében lévő kulturális javak alapleltárai (gyarapodási napló, szak- és egyéb leltárkönyvek, szekrénykataszteri nyilvántartás, duplumnapló, kölcsönadott tárgyak naplója).
2. A muzeális intézménybe bekerült, de más tulajdonában vagy vagyonkezelésében lévő kulturális javak külön nyilvántartásai (letéti napló, kölcsönvett tárgyak naplója, bírálati napló, restaurálásra átvett anyagok naplója). Ebben az esetben a tulajdonos vagy vagyonkezelő csak bizonyos ideig és meghatározott céllal helyezte el a kulturális javakat az intézményben.
I. Alapleltárak

A saját vagyonkezelésbe került kulturális javakat azok beérkezésekor gyarapodási naplóba kell bevezetni. Amennyiben a kulturális javak meghatározása és leírása nem végezhető el műtárgyvédelmi beavatkozás nélkül (pl. régészeti tárgyak), a végleges nyilvántartásba vétel előfeltétele, hogy a műtárgyvédelmi szakemberek ellenőrizzék a kulturális javak állapotát, elvégezzék a szükséges tisztítást, konzerválást, restaurálást.
A jogi szabályozás által megengedett, végleges nyilvántartás előtti selejtezést az F02.6 Selejtezés alfolyamat tárgyalja.
Az adott gyűjteményért felelős szakmuzeológus határozza meg a végleges nyilvántartás formáját:
a.) az egyedileg meghatározható és/vagy egyedi nyilvántartást igénylő kulturális javakat a szakanyag szerinti szakleltárkönyvbe kell bevezetni;
b.) a potenciálisan tömegesen bekerülő és a bizonyos gyűjteménytípusokban egyedileg nem megkülönböztetett kulturális javak végleges nyilvántartására szekrénykatasztert kell alkalmazni.
Egy gyűjtemény egy szakleltárkönyvet használhat egyedi nyilvántartásra, de ezzel párhuzamosan a gyűjtemény rendelkezhet szekrénykataszterrel is. Bármilyen célból a szekrénykataszteri nyilvántartásból kiemelt kulturális javakat egyedi nyilvántartásba kell venni.
A nyilvántartási dokumentumokat a Magyar Nemzeti Múzeum Országos Muzeológiai Módszertani és Információs Központjától kell igényelni (ommik.hu).
A gyarapítás során keletkezett dokumentációt az illetékes adattár(ak)ba kell leadni, ahol adattári nyilvántartási számot kap. Az intézményi adattári számot az adott kulturális javakat őrző gyűjtemény nyilvántartásába is be kell vezetni.
II. Külön nyilvántartások

A muzeális intézmény nem saját tulajdonában vagy vagyonkezelésében lévő kulturális javaknak külön nyilvántartást kell vezetni (letéti napló, kölcsönvett tárgyak naplója, bírálati napló, restaurálásra átvett anyagok naplója).
A letétként, letéti szerződés megkötésével átvett kulturális javakat letéti naplóban, a meghatározásra, szakértői vélemény írásához átvett javakat bírálati naplóban, a kölcsönzött kulturális javakat kölcsönvett tárgyak naplójában kell nyilvántartani. A restaurálásra/preparálásra átvett kulturális javak átadás-átvételét a restaurálási/preparálási naplóba ajánlott bevezetni.
A végleges gyűjteményi raktárban elhelyezett, a muzeális intézmény alapleltáraiban szereplő kulturális javakat jogszabály szerint rendszeresen felül kell vizsgálni (revízió). A revízió biztosítja a kulturális javak állapotának és raktári rendjének ellenőrzését, valamint az alapleltárakban rögzített adatok felülvizsgálatát.
A hagyományos, papír alapú egyedi nyilvántartást vezető gyűjtemények a kereshetőségük érdekében leíró kartonokat készítenek a szakleltárkönyvek adataival és a kulturális javak képi ábrázolásával. Emellett egyéb mutatók rendszerét is kiépíthetik (pl. névmutató, helymutató, tárgymutató, ábrázolt személyek mutatója).
A korszerű és hatékony gyűjteménykezelést és egyúttal a gyűjteményi anyag elektronikus hozzáférését biztosító digitális nyilvántartásra a gyűjtemények áttérhetnek, ennek folyamatát a muzeális intézmények nyilvántartásáról szóló 20/2002. NKÖM rendelet szabályozza. Hivatalos digitális nyilvántartást (a hagyományos, papír alapú nyilvántartás elhagyásával) kizárólag a minisztériumi auditálási folyamatán átesett gyűjtemények vezethetnek.
Mind a hagyományos, papír alapú, mind a digitális nyilvántartás esetében a nyilvántartási célú digitalizálást az F02.4 alfolyamat írja le.

Melyek a minimum követelmények?

Az egyes alfolyamatoknál kifejtett követelményeken túl a jogi szabályozás pontos betartása, a múzeum belső szabályzatainak, ügyrendjeinek figyelembe vétele, az elvárható maximális gondosság és szakszerűség a kulturális javak kezelésében, a gyűjteményi rend fenntartásában, kereshetőségének lehetőség szerinti fejlesztésével.

Alfolyamatok

F02.1 Alapleltárak

F02.1.1 Gyarapodási naplózás

F02.1.2 Szakleltárkönyvi nyilvántartás

F02.1.3 Leírókartonok készítése

F02.1.4 Szekrénykataszteri nyilvántartás

F02.1.5 Mutatók készítése

F02.2 Műtárgykölcsönzés (kölcsönbe adás)

F02.7.1. Kölcsönzés másik muzeális intézménynek belföldre

F02.7.2. Kölcsönzés másik muzeális intézménynek külföldre

F02.7.3. Kölcsönzés nem muzeális intézménynek

F02.3 Külön nyilvántartások

F02.2.1 Letéti naplózás

F02.2.2 Kölcsönvett tárgyak naplózása

F02.2.3 Bírálatra átvett tárgyak naplózása

F02.2.4. Restaurálásra/preparálásra átvett tárgyak naplózása

F02.4 Nyilvántartási célú digitalizálás

F02.5 Revízió

F02.6. Selejtezés

F02.7. Nyilvántartásból törlés

Kapcsolódó fogalmak

Szakmai mutatók

Éves intézményi munkajelentések / munkatervek mutatói (ld.51/2014. (XII. 10. EMMI rendelet a múzeum, valamint az országos szakkönyvtár és a megyei könyvtár éves munkatervéhez szükséges szakmai mutatókról)
Éves kötelező statisztikai adatszolgáltatás adatai (288/2009. (XII. 15.) Korm. rendelet az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program adatgyűjtéseiről és adatátvételeiről)
Múzeumi Spektrum mutatói

F03 Megőrzés

Jogszabályi környezet

1997. évi CXL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről
2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről
376/2017. (XII. 11.) kormányrendelet a muzeális intézmények működési engedélyéről
52/2016. (XII. 29.) EMMI rendelet a régészeti leletek elsődleges leletfeldolgozásáról és muzeális intézménybe történő végleges befogadásáról
377/2017. (XII. 11.) Korm. rendelet a muzeális intézményekben őrzött kulturális javak kölcsönzési díjáról, valamint a kijelölési eljárásról
1997. évi CLIX. törvény a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról
2000. évi XXV. törvény a kémiai biztonságról
44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól
38/2003. (VII. 7.) ESzCsM-FVM-KvVM együttes rendelet a biocid termékek előállításának és forgalomba hozatalának feltételeiről
51/2014. (XII. 10.) EMMI rendelet a múzeum, valamint az országos szakkönyvtár és a megyei könyvtár éves munkatervéhez szükséges szakmai mutatókról
1404/2017. (VI. 28.) Korm. határozat a Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósítása során elkészült Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégiáról

A muzeális intézmény belső szabályozása és/vagy a fenntartó szabályzatai

Alapító Okirat
Működési engedély
Szervezeti és Működési Szabályzat
Kötelezettségvállalásra vonatkozó szabályozás
Gyűjteményekre vonatkozó belső szabályozás (gyűjteményi szervezeti egységek ügyrendjei/ muzeális intézmény belső ügyrendje)
Műtárgyvédelmi/állományvédelmi tevékenységre vonatkozó belső szabályozás (szervezeti egység ügyrendje)
Kötelezően közzéteendő adatok rendjének szabályozása
Közérdekű adatok megismerésére vonatkozó szabályozás
Tűz- és munkabiztonsági szabályzat

Tervezési dokumentumok

Intézményi állományvédelmi terv (múzeumok)
Intézményi éves munkaterv
Intézményi éves beszámoló

Milyen szakmai besorolású muzeális intézményekre vonatkozik a folyamat?

A folyamat az alábbi szakmai besorolású muzeális intézményekre vonatkozik:
1. közérdekű muzeális kiállítóhely
2. közérdekű muzeális gyűjtemény
3. tematikus múzeum
4. területi múzeum
5. megyei hatókörű városi múzeum
6. országos szakmúzeum
7. országos múzeum

Mi a folyamat célja?

A muzeális intézménybe bekerült kulturális javak hosszú távú megőrzése, az állandó hozzáférés biztosításával.

A folyamat leírása

A muzeális intézményben őrzött kulturális javak megőrzése komplex folyamat, mely magában foglalja 1) a kulturális javak állapotának megőrzését (egyrészt a kulturális javak állapotromlását megakadályozni szándékozó, preventív állományvédelmi tevékenységek, másrészt az aktív beavatkozást igénylő restaurálási tevékenységek), 2) biztonságos tárolását (raktározás), valamint 3) a digitális tartalmak (digitális kulturális örökség elemei) hosszú távú megőrzését. A szakmai követelményeket és módszereket az alfolyamatok leírásai tartalmazzák, az általános ügymenet a következő:

3.1.
Első lépés a muzeális intézménybe bekerült kulturális javak állapotának felmérése, majd szükség szerint állapotuk megfelelő módszerrel történő stabilizálása, fertőtlenítése, tisztítása. A még nem ellenőrzött, illetve kezelt kulturális javak a gyűjteményi anyagtól elkülönítve, átmeneti raktárba (fertőzésveszély esetén karanténba) kell, hogy kerüljenek.

3.2.
A gyűjteményi raktárakban a kulturális javak elhelyezése azok kereshetőségének, hozzáférhetővé tételének biztosításával történik, folyamatosan garantálva az állományvédelmi, biztonsági, tűzvédelmi és munkavédelmi előírásoknak megfelelő állandó környezetet és a raktári rendet. A kulturális javak mozgatását mindvégig dokumentálni kell. Mindennemű mozgatás, állományvédelmi tevékenység során a legnagyobb gondossággal kell eljárni, biztosítva a kulturális javak azonosíthatóságát.

3.3.
A folyamat a

1. muzeális intézményben őrzött kulturális javakhoz kapcsolódó digitális tartalmak (digitális objektumok, szöveges adatok, különböző adatbázisok, online vagy offline multimédia alkalmazások),

2. a kizárólag digitális formában létező kulturális javak, valamint

3. a muzeális intézmény történetéhez kapcsolódó digitális tartalmak (digitális objektumok, szöveges adatok, online szolgáltatások tartalmai, események, programok digitális dokumentációi) hosszú távú megőrzésére terjed ki.

Melyek a minimum követelmények?

Az alfolyamatoknál kifejtett követelményeken túl a jogi szabályozás maradandó betartása, a múzeum belső szabályzatainak, ügyrendjeinek figyelembe vétele, az elvárható maximális gondosság és szakszerűség a kulturális javak kezelésben.

Az egyes szakmai minimum követelmények az alfolyamatok leírásaiban szerepelnek.

Alfolyamatok

F03.1 Állományvédelmi tevékenység

F03.1.1 Kulturális javak állapotfelmérése

F03.1.2. Műtárgyvédelmi tevékenységek

F03.1.2.1. Tisztítás

F03.1.2.2. Konzerválás

F03.1.2.3 Restaurálás

F03.1.2.4 Preparálás

F03.1.2.5 Rekonstrukció készítése

F03.1.2.6 Műtárgymásolat készítése

F03.1.3. Kulturális javak és környezetük ellenőrzése

F03.2 Raktározási tevékenység

F03.2.1 Gyűjteményrendezés

F03.2.2 Műtárgymozgatás

F03.3 Digitális tartalmak megőrzése

F03.3.1. Kulturális javakhoz kapcsolódó digitális tartalmak megőrzése

F03.3.2. Kizárólag digitális formában létező kulturális javak megőrzése

F03.3.3. Muzeális intézmény történetéhez kapcsolódó digitális tartalmak megőrzése

Kapcsolódó fogalmak

Szakmai mutatók

Éves intézményi munkajelentések / munkatervek mutatói (ld.51/2014. (XII. 10. EMMI rendelet a múzeum, valamint az országos szakkönyvtár és a megyei könyvtár éves munkatervéhez szükséges szakmai mutatókról)
Éves kötelező statisztikai adatszolgáltatás adatai (288/2009. (XII. 15.) Korm. rendelet az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program adatgyűjtéseiről és adatátvételeiről)
Múzeumi Spektrum mutatói

F04 Tudományos kutatás

Jogszabályi környezet

1997. évi CXL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről, és annak módosításai (2017. évi LXVII. törvény)
2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről, és módosításai
52/2016. (XII. 29.) EMMIrendelet a régészeti leletek elsődleges leletfeldolgozásáról és muzeális intézménybe történő végleges befogadásáról
2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról (személyes adatok kezelése, védelme; közérdekű adatok megismerése, közzététele)
(XII. 28.) Korm. rendelet a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról
2012. évi LXII. törvény a közadatok újrahasznosításáról
[https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1700376.KOR 376/2017. (XII. 11.) kormányrendelet a muzeális intézmények működési engedélyéről
1999. évi LXXVI. törvény törvény a szerzői jogról
47/2001. (III. 27.) Korm. rendelet a muzeális intézményekben folytatható kutatásról
68/2018 Korm. rendelet a kult. örökség védelméről
51/2014. (XII. 10.) EMMI rendelet a múzeum, valamint az országos szakkönyvtár és a megyei könyvtár éves munkatervéhez szükséges szakmai mutatókról
1004/2017. (VI. 28.) Korm. határozat a Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósítása során elkészült Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégiáról
The Nagoya Protocol on Access and Benefit-sharing (biológiai diverzitás védelméről szóló konvenció része, nemzetközi kutatások esetében, ha működési engedélyben a gyűjtőkör nemzetközi)

A muzeális intézmény belső szabályozása és vagy a fenntartó szabályzatai

Alapító Okirat
Szervezeti és Működési Szabályzat
Kötelezettségvállalásra vonatkozó szabályozás
Gyűjteményekre vonatkozó belső szabályozás (gyűjteményi szervezeti egységek ügyrendjei/ muzeális intézmény belső ügyrendje)
Adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzat
Kötelezően közzéteendő adatok rendjének szabályozása
Közérdekű adatok megismerésére vonatkozó szabályozás
Kutatási szabályzat
Intézményi anyagvizsgálati protokoll
Fotószolgáltatás belső szabályozása

Tervezési dokumentumok

Intézményi és egyéni munkatervek

Milyen szakmai besorolású muzeális intézményekre vonatkozik a folyamat?

A folyamat az alábbi szakmai besorolású muzeális intézményekre vonatkozik:
1. közérdekű muzeális gyűjtemény
2. tematikus múzeum
3. területi múzeum
4. megyei hatókörű városi múzeum
5. országos szakmúzeum
6. országos múzeum

Mi a folyamat célja

A muzeális intézmény alaptevékenységeihez kapcsolódó hiteles információk, adatok megszerzése és közzététele. A kutatások eredményei lehetővé teszik a muzeális intézmény gyűjteményeiben őrzött kulturális javak, valamint szűkebb és tágabb kontextusuk szakszerű értelmezését, értékelését, az adott korszakok, társadalmi környezet jobb megismerését, tárgyak, emberek, kultúrák közötti interakciók, kapcsolatok feltérképezését. A kulturális javak és az általuk hordozott információ széles körben hozzáférhetővé válik a muzeális intézmény munkájában, valamint a külső partnerek, és a nagyközönség számára egyaránt.

A folyamat leírása

A muzeális intézményekben végzett gyűjteménygyarapítási, nyilvántartási, megőrzési feladatok, valamint a kulturális örökség bemutatásával kapcsolatos minden folyamat alapfeltétele a tudományos kutatás.
Tudományos kutatást a muzeális intézmény szakirányú végzettségű alkalmazottai végeznek, az adott szakterület tudományos közösségének tagjaként. Abban az esetben, ha nincs szakirányú végzettségű alkalmazott az intézményben, külső szakértő megbízása szükséges/lehetséges.
Az elsődleges feladat az adott kulturális javak lehető legpontosabb meghatározása: mi az, milyen korú, kik és mire használhatták, ki készítette; illetve milyen fajba tartozik, hol és mikor élt, milyen része az adott élőlénynek. Ezek az alapadatok a muzeális intézmény nyilvántartásába is bekerülnek a kulturális javakról szerezhető egyéb információkkal együtt.
A tudományos feldolgozás során az egyes kulturális javaknak párhuzamait keresik térben és időben. A tudományos munkatársak a feldolgozásra kerülő kulturális javakhoz kapcsolódó tevékenységeket határozzák meg, és vizsgálják a lehetőségekhez mérten, a készítés, használat és életmód szempontjából.
A tudományos kutatás során a bekerült kulturális javak képezte egységek /lelőhely/ régészeti jelenségek/ élőhely/ gyűjtőhely belső szabályosságainak más hasonló ismert jelenségekkel való összevetése történik. Tágabb összefüggések keresése ezek után zajlik: a korszakok, kultúrák, társadalmi, gazdasági, földrajzi környezet összehasonlítása, szabályosságok és anomáliák keresése és magyarázata.
A gyűjteményi anyag feldolgozása, közlése, publikálása folyamatában végezhetők az alapszintű kutatásokon túl tematikus, speciális, valamint az alkalmazott kutatások körébe tartozó vizsgálatok is, tágabb kitekintéssel. Mindezeket segíthetik egyéb anyagösszetételt, anyagszerkezetet, használati vagy származási helyet, keletkezési/készítési időt meghatározó tudományos vizsgálatok is.
A tudományos kutatás eredményei egyrészt a muzeális intézmény egyes különböző munkafolyamataiban hasznosulnak, másrészt különböző formában - mint például tudományos és ismeretterjesztő publikációk, előadások, tudományos rendezvények - válnak hozzáférhetővé.

Melyek a minimum követelmények?

Az alfolyamatoknál kifejtett követelményeken túl a jogi szabályozás maradandó betartása, a muzeális intézmény belső szabályzatainak, ügyrendjeinek figyelembe vétele, az elvárható maximális gondosság és szakszerűség a műtárgyak kezelésben.
A kutatás során a kulturális javakról a lehető legtöbb háttér információ megszerzése és megtartása, a szakmai alapelvek, a szerzői jogok, a személyes és érzékeny adatok kezelése szabályainak betartása.
Hazai vagy nemzetközi kooperációban végzett tudományos kutatások esetében az együttműködő partnerek igényei és kötelezettségei, valamint a vizsgálati módszerek és a szerzői jogok írásban történő rögzítése.

Alfolyamatok:

F04.1 Gyűjteményi kulturális javak tudományos feldolgozása (nyilvántartási, elsődleges közlési céllal)

F04.2 Tematikus, speciális tudományos kutatás

F04.3. Tudományos publikálás, közlés

F04.4. Tudományos rendezvények

Kapcsolódó fogalmak:

Szakmai mutatók:

Éves intézményi munkajelentések / munkatervek mutatói (ld.51/2014. (XII. 10. EMMI rendelet a múzeum, valamint az országos szakkönyvtár és a megyei könyvtár éves munkatervéhez szükséges szakmai mutatókról)
Éves kötelező statisztikai adatszolgáltatás adatai (288/2009. (XII. 15.) Korm. rendelet az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program adatgyűjtéseiről és adatátvételeiről)
Múzeumi Spektrum mutatói

F05 Hozzáférés biztosítása valós térben (kiállítás)

Jogszabályi környezet

1997. évi CXL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről
20/2002. NKÖM rendelet a muzeális intézmények nyilvántartásáról
496/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról
2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről, és annak módosításai
1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról
2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról (személyes adatok kezelése, védelme; közérdekű adatok megismerése, közzététele)
51/2014. (XII. 10.) EMMI rendelet a múzeum, valamint az országos szakkönyvtár és a megyei könyvtár éves munkatervéhez szükséges szakmai mutatókról
2012. évi LXIII. törvény a közadatok újrahasznosításáról
1404/2017. (VI. 28.) Korm. határozat a Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósítása során elkészült Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégiáról
47/2001. (III. 27.) Korm. rendelet a muzeális intézményekben folytatható kutatásról
30/2014 EMMI rendelet az országos múzeumok kiemelt feladatairól
1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról

A muzeális intézmény belső szabályozása és/vagy a fenntartó szabályzatai

Alapító Okirat
Szervezeti és Működési Szabályzat
Informatikai szabályzat
Számítógépes nyilvántartó rendszer szabályzata
Kötelezettségvállalásra vonatkozó szabályozás
Gyűjteményi állományvédelmi, közművelődési/közönségkapcsolati, üzemeltetési, informatikai tevékenységekre vonatkozó belső szabályozás (szervezeti egységek ügyrendjei/ muzeális intézmény belső ügyrendje)
Adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzat
Kötelezően közzéteendő adatok rendjének szabályozása
Közérdekű adatok megismerésére vonatkozó szabályozás
Kiállítás üzemeltetésére és bontására vonatkozó belső szabályozás

Tervezési dokumentumok

Intézményi kiállítási terv
Munkatervek

Milyen szakmai besorolású muzeális intézményekre vonatkozik a folyamat?

A folyamat az alábbi szakmai besorolású muzeális intézményekre vonatkozik:
1.közérdekű muzeális kiállítóhely
2.közérdekű muzeális gyűjtemény
3.tematikus múzeum
4.területi múzeum
5.megyei hatókörű városi múzeum
6.országos szakmúzeum
7.országos múzeum

Mi a folyamat célja?

A muzeális intézményben őrzött kulturális javaknak a látogatók számára hozzáférhetővé tétele, a (muzeális intézményben végzett) tudományos munka közvetítése, a legújabb szakmai eredmények bemutatása, átemelése a kulturális köztudatba. A muzeális intézmény a kiállításaival és a hozzájuk kapcsolódó programokkal a látogatók igényeit felmérve reflektál a társadalom aktuális problémáira, kiegészíti és további ismeretekkel gazdagítja a nemzeti alaptantervet, kulturális élményszerzést biztosít, szem előtt tartva az egyenlő esélyű hozzáférés szempontjait.

A folyamat leírása

A muzeális intézmények a kulturális javakat a valós térben kiállítások keretében teszik hozzáférhetővé. A kiállítások alaptípusai:
1. A bemutatás időtartama szerint állandó és időszaki kiállítás. (Az állandó kiállítások általában a muzeális intézmény gyűjteményi anyagának reprezentálására fókuszálnak, míg az időszaki kiállítások egy adott téma köré szerveződnek.)
2. A bemutatás helyszínét tekintve saját épületben vagy külső helyszínen megvalósuló kiállítás, ez utóbbi egyik speciális formája a vándorkiállítás.
A kiállítási célú műtárgykölcsönzést (kölcsönbe vétel) az F05.6. alfolyamat tárgyalja.

Melyek a minimum követelmények?

A jogi szabályozás maradandó betartása, a muzeális intézmény belső szabályzatainak, ügyrendjeinek figyelembe vétele, az elvárható maximális gondosság és szakszerűség a kulturális javak kezelésében. A kiállítások elérhetővé tétele, az egyenlő esélyű hozzáférés, a befogadás és megértés élményszerű biztosítása a látogatók minél szélesebb köre számára. A tudományos szempontok maximális figyelembe vétele, a szakmai/tudományos hitelesség megőrzése. A kulturális javak megőrzésének szempontjait mindig a bemutatás szempontjai elé kell helyezni.

Alfolyamatok:

F05.1. Tervezés

F05.2. Megvalósítás / kivitelezés

F05.3. Üzemeltetés (szakmai és technikai)

F05.4. Bontás

F05.5. Értékelés

F05.6. Kiállítási célú műtárgykölcsönzés (kölcsönbe vétel)

Kapcsolódó fogalmak:

Szakmai mutatók:

Éves intézményi munkajelentések / munkatervek mutatói (ld.51/2014. (XII. 10. EMMI rendelet a múzeum, valamint az országos szakkönyvtár és a megyei könyvtár éves munkatervéhez szükséges szakmai mutatókról)
Éves kötelező statisztikai adatszolgáltatás adatai (288/2009. (XII. 15.) Korm. rendelet az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program adatgyűjtéseiről és adatátvételeiről)
Múzeumi Spektrum mutatói

F06 Hozzáférés biztosítása virtuális térben (digitális tartalmak)

Hamarosan

F07 Tudományos hozzáférés biztosítása (kutatószolgálat)

Jogszabályi környezet

1997. évi CXL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről, és annak módosításai (2017. évi LXVII. törvény)
47/2001. (III.27.) Korm. rendelet a muzeális intézményekben folytatható kutatásról
20/2002. NKÖM rendelet a muzeális intézmények nyilvántartásáról
2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről, és módosításai
1995. évi LXVI. törvény a közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről
2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról (személyes adatok kezelése, védelme; közérdekű adatok megismerése, közzététele)
39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet a régészeti örökség védelméről (amely leírja, hogy a leadandó régészeti feltárási dokumentáció mit kell, hogy tartalmazzon és melyik intézmény adattárába kell kötelezően leadni)
496/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról
68/2018. Korm. rendelet a kulturális örökség védelemről
51/2014. (XII. 10.) EMMI rendelet a múzeum, valamint az országos szakkönyvtár és a megyei könyvtár éves munkatervéhez szükséges szakmai mutatókról
2012. évi LXIII. törvény a közadatok újrahasznosításáról
376/2017. (XII. 11.) kormányrendelet a muzeális intézmények működési engedélyéről
1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról

A muzeális intézmény belső szabályozási környezete

Alapító Okirat
Szervezeti és Működési Szabályzat
Önköltségszámítás belső szabályozása
Gyűjteményekre vonatkozó belső szabályozás (gyűjteményi szervezeti egységek ügyrendjei/ muzeális intézmény belső ügyrendje)
Adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzat
Kötelezően közzéteendő adatok rendjének szabályozása
Közérdekű adatok megismerésére vonatkozó szabályozás
Kutatási szabályzat
Reprodukciós szolgáltatás belső szabályozása

Milyen szakmai besorolású muzeális intézményekre vonatkozik a folyamat?

A folyamat az alábbi szakmai besorolású muzeális intézményekre vonatkozik:
1. közérdekű muzeális gyűjtemény
2. tematikus múzeum
3. területi múzeum
4. megyei hatókörű városi múzeum
5. országos szakmúzeum
6. országos múzeum

Mi a folyamat célja?

A muzeális intézmény gyűjteményeiben őrzött kulturális javak hozzáférhetővé tétele magán- és jogi személyek számára, kutatás céljából.

A folyamat leírása

A muzeális intézményeknek feladata az általuk őrzött kulturális javakat az előírásoknak megfelelően külső kutatók rendelkezésére bocsátani.
A kulturális javakról a muzeális intézmény nyilvántartásában fellelhető adatokat kulturális közadatként kötelességük kiadni, melyet az F06. folyamat tárgyalja.
A szerzői joggal védett (régészeti feltárás ásatójának, kulturális javak gyűjtőinek, nyilvántartásba vevőjének, műalkotás készítőjének jogai) kulturális javakat a szerzői jog tulajdonosának előzetes írásbeli jóváhagyása után adhatók ki. A muzeális intézményben őrzött, de magántulajdonban levő kulturális javaknál a tulajdonos előzetes beleegyezése is szükséges.
A muzeális intézményekben őrzött kulturális javak kutatása és közművelődési hasznosítása első sorban az azokat nyilvántartásba vevő muzeális intézmény és munkatársainak a feladata. Külső kutató kizárólag az intézmény vezetőjének írásos engedélyével kutathatja. Az engedélyt a külső kutató írásbeli engedélykérelmének benyújtása után 15 nappal ki kell adni, vagy az elutasításról a kérelmezőt írásban értesíteni kell. A kutatás technikai részleteit, feltételeit a muzeális intézmény kutatási szabályzata határozza meg. Jogszabály szerint nem adható ki engedély, ha az adott kulturális javakat a muzeális intézmény valamely munkatársa kutatja, konzerválás, tisztítás, restaurálás/preparálás alatt állnak, vagy kiállítva vannak, valamint kiadásuk a kulturális javak állapotát veszélyeztetné, vagy a kérvényező kutató korábban megsértette a kutatási szabályzat előírásait. A külső kutatónak írásban nyilatkoznia kell a kutatási kérelem kiadásakor, hogy a kulturális javakat őrző muzeális intézmény kutatási és egyéb rá vonatkozó szabályzatait, ügyrendjeit elfogadja.
A kutatási engedélyen szereplő, felelős muzeológussal és/vagy a gyűjtemény kezelőivel előre egyeztetett időpontban a múzeum erre kijelölt helyiségeiben kaphatja meg a kutató a kért kulturális javakat. (Külső helyszínen végzett kutatást kölcsönzésként kell kezelni, melynek folyamatát az F02.3 írja le.) A kulturális javak kiadását és visszavételét a kutatási naplóban (az esetlegesen szükséges műtárgymozgatást a mozgatási naplóban) rögzítik, a kutató aláírásával hitelesíti a kulturális javak átadását-átvételét.
A külső kutató köteles a muzeális intézményben végzett kutatásairól, adatgyűjtésének eredményeiről, későbbiekben születő publikáció(i)ról az illetékes gyűjteményt tájékoztatni/megküldeni.

Melyek a minimum követelmények?

A jogi szabályozás maradéktalan betartása – különösen a szerzői jog, és a hatályos adatvédelmi és adatkezelési szabályozás -, a muzeális intézmény belső szabályzatainak, ügyrendjeinek figyelembe vétele, az elvárható maximális gondosság és szakszerűség a kulturális javak kezelésben. Korrekt információátadás mindkét fél részéről.

Kapcsolódó fogalmak:

kutatási szabályzat, kulturális közadat, reprodukciós szolgáltatás

F08 Programok és rendezvények

Hamarosan

F09 Tudásmegosztás

Hamarosan

F10 Módszertani feladatok ellátása

Hamarosan

F11 Oktatás

Hamarosan

Folyamatábra

Intézményvezető/szakmai vezető
Gazdasági területért felelős vezető/munkatárs
Szakmuzeológus/kurátor
Restaurátor/preparátor
Közművelődési szakembe
Kommunikációs szakember
Adminisztrációért felelős munkatárs
Üzemeltetésért felelős vezető/munkatárs
Biztonságért felelős vezető/munkatárs
Külső szakmai/üzleti partner
1 A kockázatok intézményenként eltérőek lehetnek.
1 A kockázatok intézményenként eltérőek lehetnek.
1 A folyamat során keletkezett megőrzési dokumentumok bejegyzései, irattári és adattári dokumentumok. Az alfolyamatok dokumentumai az adott alfolyamatnál találhatóak.
2 A kockázatok intézményenként eltérőek lehetnek.
1 A folyamat során keletkezett dokumentumok bejegyzései, irattári és adattári dokumentumok. Az alfolyamatok dokumentumai az adott alfolyamatnál találhatóak.
2 A kockázatok intézményenként eltérőek lehetnek.
1 A folyamat során keletkezett nyilvántartási és megőrzési dokumentumok bejegyzései, irattári és adattári dokumentumok. Az alfolyamatok dokumentumai az adott alfolyamatnál találhatóak.
2 A kockázatok intézményenként eltérőek lehetnek.
1 A folyamat során keletkezett nyilvántartási és megőrzési dokumentumok bejegyzései, irattári dokumentumok.
2 A kockázatok intézményenként eltérőek lehetnek.
letöltés

Pdf letöltése...