Fogalmak

ajándékozás F01

Valamely természetes vagy jogi személy személy ellenszolgáltatás nélkül, ajándékozási szerződés keretei között gazdagítja a muzeális intézmény gyűjteményét.

alapító okirat F01-F011

Az alapító okirat kötött jogi fogalom, célja, hogy egységes szerkezetben, jogi nyelven, de közérthetően közölje létrehozója különböző adatait és célkitűzéseit. Egyoldalú, írásbeli nyilatkozat, amelyben az alapító létrehozza a muzeális intézményt.

állandó kiállítás F05

Olyan bemutatási forma, amely alapvetően a saját gyűjteményi anyagra építve hosszú távú információmegosztás, általános ismeretek közlése és jellemzően több évig tart.

csere F01

Külön írásbeli megállapodás alapján a muzeális intézmény nélkülözhető kulturális javainak elcserélése a gyűjtőkörébe tartozó, az intézmény számára különös értékkel bíró kulturális javakra. (régészeti leletekre nem vonatkozik, jogszabály tiltja)

digitális múzeumi gyűjteménykezelő rendszer F02

bármilyen olyan szoftver, ami adatbázisban képes a múzeumi alap- és/vagy külön nyilvántartások vezetésére, de kizárólag a jogi szabályozásnak megfelelő szoftver használható szabályos múzeumi nyilvántartásként

duplumnapló F02

A muzeális intézménybe került, ám a gyűjteményekben már megtalálható példányokkal azonos, azokkal minden tartalmi adatukban megyegyező kulturális javak nyilvántartására szolgáló dokumentum.

egyenlő esélyű hozzáférés F01-F011

A szolgáltatás egyenlő eséllyel hozzáférhető akkor, ha igénybevétele - az igénybe vevő állapotának megfelelő önállósággal - mindenki, különösen a mozgási, látási, hallási, mentális és kommunikációs funkciókban sérült emberek számára akadálymentes, kiszámítható, értelmezhető és érzékelhető; továbbá az az épület, amelyben a közszolgáltatást nyújtják, mindenki számára megközelíthető, a nyilvánosság számára nyitva álló része bejárható, vészhelyzetben biztonsággal elhagyható, valamint az épületben a tárgyak, berendezések mindenki számára rendeltetésszerűen használhatók és a szolgáltatások egyformán igénybe vehetők. Az egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása komplex akadálymentesítéssel érhető el, vagyis a fizikai (pl. rámpa, lift) és az info-kommunikációs (pl. könnyen érthető kommunikáció, Braille, augmentatív és alternatív kommunikáció) akadálymentesítés együttes megvalósításával.

elfedés F01

A feltárásra nem kerülő régészeti lelőhely, lelőhelyrész fizikai védelmét jogszabályban meghatározott módon biztosító műszaki megoldások régészeti megfigyelés mellett történő megvalósítása, amelyek visszabonthatóak, az esetleges későbbi, teljes felületű feltárás lehetőségét nem csökkentik vagy akadályozzák.

előzetes régészeti dokumentáció F01

Valamely terület régészeti érintettségének tisztázására, a régészeti örökség elemeire vonatkozó ismeretek (különösen a lelőhely jellegének, korának, kiterjedésének és intenzitásának) megszerzésére és pontosítására szolgáló, valamint az ebből következően elvégzendő régészeti feladatellátás formájának, idő- és költségvonzatainak meghatározásához hozzájáruló, az ismert adatok és források feldolgozásával, a lelőhely állapotában maradandó változással nem járó műszeres lelőhely-, illetve leletfelderítés, terepbejárás és próbafeltárás alkalmazásával készült dokumentum.

elsődleges feldolgozás (nyilvántartási céllal) F04

A múzeumi gyűjteménybe bekerült kulturális javakról a végleges múzeumi nyilvántartásba vételhez azok meghatározása , a szükséges adatok felgyűjtése, a későbbi tudomáynos feldolgozás megalapozása

elsődleges közlés/publikálás F04

A kulturális javak tudományos meghatározása, rendszerezése, a tudományos közönséggel (és a nagyközönséggel) való megismertetése. A muzeális intézménybe került kulturális javak első közlésére azok gyűjtője, illetve nyilvántartásba vevője jogosult a gyarapítástól/nyilvántartásba vételtől számított 5 évig. Régészeti feltárások esetén az eredmények, feltárt jelenségek, előkerült leletek közlése a feltárást végző intézmény törvényi kötelezettsége. Amennyiben a feltáró nem tudja ezt elvégezni, vagy lemond a közlés jogáról, a feltárást végző intézmény vezetőjének kötelessége kijelölni megfelelő szakembert a közlés és tudományos feldolgozás elvégzésére.

elsődleges leletfeldolgozás F04

A régészeti leletek elsődleges leletfeldolgozása a feltárt tárgyak korát, jellegét, anyagát, mennyiségét, valamint a régészeti lelőhely eredeti történeti összefüggésrendszerében elfoglalt helyét tartalmazza. Valamint a leletfeldogozás során a tárgyak olyan állagvédelemben kell hogy részesüljenek, mely biztosítja fennmaradásukat és régészeti információik biztonságos megőrzését. A leletfeldogozást a feltáró végzi, de a feldolgozásnak és annak dokumentációjának meg kell felelnie a szakmai irányelveken túl a leleteket véglegesen befogadó intézménynek is.

esélyteremtés F09

A kulturális, így a múzeumi szolgáltatásokra is vonatkoztatható a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény, amely alapján “a közszolgáltatás egyenlő eséllyel hozzáférhető akkor, ha igénybevétele - az igénybe vevő állapotának megfelelő önállósággal - mindenki, különösen a mozgási, látási, hallási, mentális és kommunikációs funkciókban sérült emberek számára akadálymentes, kiszámítható, értelmezhető és érzékelhető; továbbá az az épület, amelyben a közszolgáltatást nyújtják, mindenki számára megközelíthető, a nyilvánosság számára nyitva álló része bejárható, vészhelyzetben biztonsággal elhagyható, valamint az épületben a tárgyak, berendezések mindenki számára rendeltetésszerűen használhatók és a szolgáltatások egyformán igénybe vehetők."

élethosszig tartó tanulás F09

A "lifelong learning" angol kifejezés magyarosítása, magában foglal minden ismeret- és tapasztalatszerzést, a tudás, a készségek és kompetenciák fejlesztését az óvodás kortól a felsőoktatáson át életünk végéig.

formális oktatás F09

Iskolarendszerben, vagy iskolai jelleggel zajlik. Alapvető jellemzői: tantervi tervezettség, követelményrendszer, ellenőrzés és értékelés. A tanulási-tanítási folyamatba beépül a számonkérés egy vagy több formája. A követelmények teljesítése után széles körben elismert végzettségek, bizonyítványok, tanusítványok megszerzésére jogosít.

hátránykompenzáció F09

A szociális hátrányokkal induló diákok átlagnál gyengébb iskolai teljesítményének növelése vagy a tanulással kapcsolatos motiváció hiányának kompenzálása egyénre szabott pedagógiai módszerek segítségével.

köznevelés F09

Állami nevelési és oktatási intézményrendszer, amely ezt az oktatási tevékenységet végzi szervezett keretek között az óvodai, általános és középiskolai szinten.

érzékeny adatok F04

A múzeumi nyilvántartásokban rögzített olyan információ, mely nem tartozik a GDPR szabályozás hatálya alá, továbbá nem közérdekű, vagy közérdekből nyilvános adat, de amelynek szabad hozzáférése, illetve rendelkezésre bocsátása visszaélésekre adhat lehetőséget. Ilyenek lehetnek pl. régészeti feltárások, lelőhelyek pontos azonosításra alkalmas részletességű leírása; fokozottan védett élőlényfajok pontos előfordulási adatai; műtárgyak másolatok készítésére alkalmas (méret, anyagösszetétel stb.) részletességű ismertetése. Az érzékenynek tekinthető adatok közzététele fokozott körültekintést, és a kiadásra vonatkozó kérelem egyedi szintű elbírálását igényli.

gyarapodási napló F02

A muzeális intézmény saját gyűjteményei számára beérkező, egyedileg kezelhető kulturális javak első nyilvántartásba vételére szolgáló dokumentum.

gyűjtemény F01-F011

Gyűjtői tevékenység eredményeként létrejött, ritkaságából vagy jellegéből adódóan különös jelentőséggel bíró javak összessége, amelynek egységességében megnyilvánuló kulturális értéke meghaladja egyes darabjainak együttes értékét.

gyűjteményközi átadás F02

A muzeális intézmény saját gyűjteményeiben őrzött, az alapleltárban nyilvántartott és tudományosan már meghatározott kulturális javainak intézményen belüli, egy már létező gyűjteménybe történő áthelyezése.

gyűjtés F01

A muzeális intézmény gyűjtőkörébe tartozó kulturális javak felkutatása és megszerzése a gyűjtemény számára.

gyűjtőkör F01

A muzeális intézmény alapító okiratában leírt muzeális forrás- és emlékanyag.

hivatalos átadás F01

Jogszabály / bírósági végzés / intézmények közötti együttműködések alapján történő muzeális intézményi elhelyezés.

időszaki kiállítás F05

Olyan bemutatási forma, amely szűkebb tematikájú, speciális ismereteket átadó, az intézményi kiállítási stratégiájában, éves munkatervében előre meghatározott időtartamra.

intézményi állományvédelmi terv F03

A múzeumok állományvédelmi tevékenységét megalapozó írott dokumentum, amely - az e törvényben meghatározott feladatok teljesítése és a kulturális javak állapotromlásának megelőzése érdekében - elemzi az intézmény kiállításainak és raktárainak állományvédelmi helyzetét, valamint erre építve rögzíti a megfelelő műtárgykörnyezet biztosítására, a múzeumban őrzött kulturális javak jó állapotának fenntartására, továbbá a természetes állapotromlás megelőzésére és csökkentésére irányuló feladatokat és célokat.

intézményi digitalizálási stratégia F01-F011

a múzeumok digitalizálási tevékenységét megalapozó írott dokumentum, amely az e törvényben meghatározott feladatok teljesítése érdekében rögzíti a múzeumokban őrzött kulturális javak digitalizálásának céljait és prioritásait, a digitalizálással létrehozott digitális adatvagyon hosszú távú tárolásának feltételeit, valamint a közzététel, a felhasználás és a hasznosítás szabályait, beleértve a köznevelési célú hasznosítást is.

intézményi éves jelentés/beszámoló F01-F011

A muzeális intézmények az éves tevékenységükről pénzügyi- és szakmai beszámolót készítenek, amelyet a fenntartói jóváhagyás után nyilvánosságra kell hozniuk. A beszámoló mutatóit a szakági miniszert határozza meg a tárgyévre vonatkozó munkaterv kritériumrendszere alapján.

intézményi éves munkaterv F01-F011

A szakági miniszert által meghatározott szakmai mutató alapján készített dokumentum, amely az adott intézmény éves feladatát határozza meg. A munkatervet a fenntartói jóváhagyás után nyilvánosságra kell hozni, bárki számára elérhetővé kell tenni. A múzeum éves munkatervét a) a szolgáltatási feladatokkal, b) a kiállítási tevékenységgel, c) a gyűjtemények gyarapításával és nyilvántartásával, d) a tudományos kutatással és e) a műtárgyvédelemmel kapcsolatos szakmai mutatók alapján kell elkészíteni.

intézményi gyűjteménygyarapítási és revíziós stratégia F01-F011

A múzeumok gyűjtemény gyarapítási tevékenységét megalapozó írott dokumentum, amely a gyűjtőkörökhöz illeszkedve bemutatja a múzeumi gyűjteményben őrzött kulturális javak jellegét, nyilvántartását és a hasznosítás céljait, valamint rögzíti a kulturális javak tervezett gyarapításának céljait és prioritásait, hosszú távú tárolásának feltételeit, a selejtezéssel és revízióval kapcsolatos feladatokat, továbbá a gyűjteménygyarapításra vonatkozó jogi és etikai elvárásokat.

intézményi stratégiai terv F01-F011

A múzeum stratégiai feladatait megalapozó írott dokumentum, amely a múzeumi küldetésnyilatkozatban foglaltakhoz illeszkedve elemzi a múzeum társadalmi és gazdasági környezetét, valamint három-éves időtávban meghatározza a gyűjteménygyarapítás és a kulturális javakhoz való hozzáférés terén elérni kívánt stratégiai célokat, rögzíti a stratégiai célokhoz kapcsolódó intézkedéseket és számszerűsítve is meghatározza az elérni kívánt célok tervezett célértékeit, valamint a megvalósítás személyi, tárgyi és költségvetési feltételrendszerét.

kiállítás biztonsági dokumentáció F05

A kiállításon szereplő kulturális javak fényképpel ellátott listája, a kulturális javak megnevezésével, méretadataival, azokat őrző gyűjtemények/intézmények megnevezésével. Mely kiegészül a kiállítás alaprajzával, a vitrinek fotóival, a beépített technikai eszközök, rekonstrukciók, másolatok listájával. Kiegészülhet a kiállítás teljes forgatókönyvével, üzemeltetési rendjével is.

kiállítási forgatókönyv F05

A tervezett kiállítás alapdokumentuma, komplex megvalósítási terve, amely a koncepciót és a tématervet, szöveges formájú látványtervet is magába foglalva áttekinthető táblázatos formában tartalmazza a kiállításban megjelenő főszövegeket (teremfeliratok), tárgyfeliratokat, minden műtárgy és másolat lényeges, jellemző adatait (úgymint tulajdonos, leltári szám, anyag, méret), a kiállítás strukturális, technikai elemeit, a felhasznált képi és egyéb audiovizuális, interaktív tartalmak leírását, valamint megjegyzés rovatban az egyéb információkat, rendezői instrukciókat. Kapcsolódó dokumentuma a kiállításrendező által készített látványterv. Munkaközi egysége a kiállítandó kulturális javak listája. A forgatókönyv szakmai egyeztetés (forgatókönyvi vita) után véglegesített formában, dokumentált elfogadás után valósul meg.

kiállítási koncepció/szinopszis F05

Ötletből, javaslatból kibontott alapgondolat, amely meghatározza a kiállítás témáját, küldetését, (munka)címét, típusát, tervezett célközönségét, helyét, időtartamát.

kiállítási látványterv F05

A kiállítás területének/tereinek leírásokkal ellátott méretarányos tervrajza, mely tartalmazza a kiállítás összes installációját (vitrinek, beépített technikai berendezések, felhasznált képi ábrázolások, látványelemek), az összes kiállítandó kulturális javak helyzetének, bemutatási módjának megjelenítésével.

kiállítási tématerv F05

A koncepcióra épülő dokumentum, a tervezett kiállítás vezérfonala, amely a kiállítás fő gondolatait fogalmazza meg és építi logikus gondolati egységbe.

kijelölési eljárás F02

A muzeális intézmény alapleltárában szereplő, állami tulajdonban lévő kulturális javak őrzési vagy bemutatási helyét az illetékes miniszter kijelölheti, abban az esetben, ha az adott kulturális javak jobb bemutatását, szélesebb körű hozzáférését, vagy állami reprezentáció céljait szolgálja a kulturális javakat bemutatni/kiállítani kívánó intézmény/személy írásbeli kérése alapján.

konzerválás F03

Olyan intézkedések együttese, melyek célja a kulturális javak védelme, a károsodások megelőzése passzív és aktív módszerekkel. A passzív konzerválás során a megfelelő műtárgykörnyezet kialakításával érhető el a védelem, az aktív konzerválás során pedig közvetlen beavatkozás történik a műtárgy anyagaiba, így lehetővé válik az aktív káros folyamat megszüntetése (pl. fertőtlenítés útján), illetve további károsodás, romlás megelőzése (szilárdítás útján).

kölcsönvevő F02

A kölcsönzési szerződésben megfogalmazott, a kölcsönzés időtartamára vonatkozó feltételekért felelős jogi-, vagy magánszemély.

kölcsönzési díj F02

Állami tulajdonú kulturális javak kölcsönzése esetén, kölcsönzési díj fizetése kötelező, amennyiben a kölcsönvevő szervezet nem országhatáron belül működő állami vagy önkormányzati fenntartású muzeális intézmény.

kölcsönzési napló F01-F011

A kölcsönzési szerződéssel hitelesített műtárgykölcsönzések nyilvántartására szolgáló dokumentum.

kulturális javak F01-F011

Az élettelen és élő természet keletkezésének, fejlődésének, az emberiség, a magyar nemzet, Magyarország történelmének kiemelkedő és jellemző tárgyi, képi, hangrögzített, írásos emlékei és egyéb bizonyítékai - az ingatlanok kivételével -, valamint a művészeti alkotások.

kulturális közadat F07

A muzeális intézmények, jogszabály alapján vezetett nyilvántartásában szereplő minden adat, továbbá a nyilvántartásában levő kulturális javakról, könyvtári dokumentumokról és köziratokról készült, digitális tartalomként feldolgozható elektronikus másolat.

kulturális közösségi tér F08, F09

A közösségfejlesztés, a közösségi munka egyik alapszükséglete a közösségi tér megléte. Kell egy hely, ahol az emberek összejöhetnek, ahol leülhetnek beszélgetni és tervezni, amely tér ezzel hozzájárul a közösség kialakulásához és megerősödéséhez. Ez a tér a cselekvések egy részének helyszínéül szolgál, itt lehet programokat szervezni, tanulni, képzéseket szervezni stb., és mindazt, amit a közösség megtervez és megvalósít. „Fontos, hogy helyben, a településen legyen, hogy valós szükségletekre érdemben reagáljon, hogy az önkéntesség szerephez jusson, hogy erőfeszítéseket tegyen az érdekeltek körének bővítésére, hogy építsen helyi erőforrásokra, hogy a közösség szolidaritása, összetartozása megnyilvánulhasson benne, vagy a közösség saját kezdeményezése legyen. Közösségi alapú szolgáltatásról akkor beszélünk, ha arra a közösségnek befolyása van és érzelmileg is azonosul vele, a sajátjának érzi.

kutatási szabályzat F07

A muzeális intézmények gyűjteményeiben, külső kutatók által végezhető kutatás, adatszolgáltatás szabályaival foglalkozó belső szabályozás, mely kitér az egyes gyűjtemények kutathatóságára (időtartamára, helyére, a kiadható kulturális javak körére és mennyiségére), a kérelem beadására, elbírálásába, a kutatás feltételeire (tudományos kutatás, kulturális közadat szolgáltatás, egyéb célú kutatás), valamint tartalmazza a külső kutatók által, a muzeális intézményben végzett munkájuk során betartandó szabályokat. A kutatási szabályzatot a kutatás megkezdése előtt hozzáférhetővé kell tenni a kutatni szándékozók részére, akiknek kutatás megkezdésekor nyilatkozniuk kell, hogy magukra nézve kötelező hatállyal elfogadták azt.

küldetési nyilatkozat F01-F011

A szakmai tevékenységét megalapozó írott dokumentum, amely a kulturális törvényben meghatározott feladatok teljesítése érdekében a gyűjtemények, valamint a szakmai és tárgyi infrastruktúra alapján rögzíti a múzeum belső és külső adottságait, továbbá ennek alapján kijelöli helyi társadalmi szerepvállalásának stratégiai céljait

leíró karton F02

A leírókarton (? egybe vagy külön) a kulturális javakra vonatkozó - a meghatározás, majd a kutatómunka során feltárt - adatokat és képi ábrázolásokat rögzíti, amelyek változó tartalommal bővíthetők (újabb kutatási eredmények, tárolási hely, állapot). Kitöltésére és további bővítésre - módosításra - csak az adott gyűjtemény gondozásával megbízott szakmuzeológus jogosult.

leletmentés F01

Régészeti emlék vagy lelet régészeti feltáráson kívüli, váratlan előkerülése során alkalmazandó, a közvetlenül érintett elemek szakszerű megmentésére irányuló azonnali beavatkozás.

leltári tétel F02

Egy olyan leltározási egység, amely egy vagy több tárgyat/dokumentumot foglal magában. Több darab tárgy/dokumentum szerepelhet egy tételszámon, ha azok egy egységnek (csoportnak) tartalmilag összetartozó, egymást kiegészítő vagy egykor összetartozott darabjai, vagy a gyűjtési vagy feltárási körülményeiknél fogva egymás szerepét, forrásértékét meghatározzák, magyarázzák.

leltárkönyvből való törlés F02

A muzeális intézmény - akár hagyományos papíralapú, akár számítógépes, illetve abból előállított - leltárkönyveiben, valamint duplumnaplóiban szereplő kulturális javak csak a fenntartó miniszter elidegenítési, illetve selejtezési engedélye után törölhetők. A leltárkönyvből (nyilvántartásból) való törlést egyéb okból szintén kizárólag a fenntartó mineszter engedélyezhet. A törlés tényét a hagyományos vagy kinyomtatott leltárkönyvben, duplumnaplóban, illetve a leírókartonon a bejegyzés átlosvonalú áthúzásával, Valamint a "Staátus" rovatban is jelezni kell.E bejegyzést az intézmény vezetője aláírásával és az intézmény körbélyegzőjével hitelesíti. A törlés tényének jelzése a számítógépes nyilvántartásban őrzött adatokban is kötelező. A nyilvántartásokból ily módon törz adatokat, bejegyzéseket, a leírókartonokat az intézmény továbbra is köteles megőrizni.

letét F01

Azon kulturális javak összesége, amelyet a muzeális intézmény, a letéti szerződésben rögzített feltételeknek megfelelően, letéti megőrzésre átvesz. Az átvétel csak előzetes, jegyzőkönyvben rögzített állapotfelmérést követően lehetséges.

letéti napló F02

A múzeum gyűjtőkörébe tartozó kulturális javak határozott időre történt letétbe vételének nyivántartására szolgáló napló, mely a leltárkönyvekben is szereplő alapadatokat tartja nyilván.

megelőző feltárás F01

Írásbeli szerződés alapján, tudományos módszerrel végzett régészeti feladatellátás (régészeti megfigyelés, próbafeltárás, teljes felületű feltárás), amely a földmunkával járó beavatkozások, fejlesztések, beruházások által érintett, nyilvántartott régészeti lelőhelyek feltárására irányul.

mozgatási napló F03

A gyűjtemény részét képező kulturális javak intézményen belüli ideiglenes mozgásának dokumentálására szolgáló dokumentum.

muzeális intézmény F01-F011

Muzeális intézményt bármely jogi és természetes személy vagy törvény alapíthat. A muzeális intézménnyé nyilvánítást - a törvény által alapított muzeális intézmény kivételével - a miniszter által kiadott működési engedély igazolja. Az állam kulturális javak védelmével összefüggő céljainak megvalósításában legfontosabb intézményei, melyek a közösség számára nyilvánosak, a társadalom szolgálatában állnak, a kulturális javakhoz széles körű és egyenlő hozzáférést biztosítanak, alaptevékenységeik nem a gazdasági haszonszerzésre irányulnak, és a közösségekkel, településekkel aktív kapcsolatot tartanak fenn. Különböző, a működési engedélyében rögzített szakmai besorolása szerint teljesíti a múzeumi törvényben leírt alapfeladait. A kulturális javakatl egységes szakmai szempotok szerint, tudományos elvek alapján kialakított, nyilvántartott és dokumentált együttesekben őrzi, gonodozza és bemutatja. Biztosítja a kulturális javak kutatásának lehetőségét. Kultúraközvetítő és közművelődési tevékenységgel hozzájárul az egész életen át tartó tanulás folyamatához, valamint együttműködik oktatási-nevelési intézményekkel az iskolai és iskolán kívüli nevelés céljainak elérésében. Tudományosan feldolgozza múzeumpedagógiai és múzeumandragógiai tevékenységekhez felhasználhatóvá teszi a kulturális javakat. Közművelődési rendezvényeket, programokat szervez. Turisztikai vonzerejével, látogatóknak nyújtott szolgálatatásokkal hozzájárul a gazdaság élénkítéséhez.

múzeumandragogia F08, F09

A múzeumandragógia a múzeumok, a muzeális jellegű intézmények, civil közösségek, a kulturális örökség védelmével, őrzésével megbízott szervezetek felnőttképzési, felnőttoktatási tevékenységének lehetőségeit, a felnőttek tanulásának feltételeit vizsgálja, valamint azokat a törvényszerűségeket igyekszik feltárni, amelyek intézményes vagy intézményen kívüli múzeumi keretek között hatékonyabbá tehetik a felnőtt egyének, a felnőtt közösségek számára “az élet teljes körére kiterjedő” tanulási, önművelési, képzési, önképzési, személyiségfejlesztési eredményeit. Ennek a munkának az eredményei beépülnek a múzeumok gyakorlati múzeumandragógiai mindennapi tevékenységébe és hasznosulnak a felnőttek non-formális és szabadidős múzeumi élményprogramjainak tervezése, megvalósítása és fejlesztése során. A múzeumandragógia módszertana a felnőtt korosztályon belül is figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, ezért a tudásközvetítés a különböző tudományterületek egymásra épülését feltételezi. Fontos az önkéntesség, önaktivitás, a résztvevők ezzel kapcsolatos felfokozott tanulási motiváltsága, a tanulás vezetővel kialakított kapcsolat.

múzeum iskolai közösségi szolgálat F09

A szociális, környezetvédelmi, a tanuló helyi közösségének javát szolgáló, szervezett keretek között folytatott, anyagi érdektől független, egyéni vagy csoportos tevékenység és annak pedagógiai feldolgozása. A középiskola elvégzését közvetlenül követő érettségi vizsgaidőszakban az érettségi vizsgák megkezdésének feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása.(2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről)

múzeumismeret F09

A vizuális és szellemi kultúra befogadásának képessége a múzeumokban kiállított egyéni műalkotások és a tematikus kiállítások kultúrtörténeti összefüggéseinek ismeretén keresztül.

múzeumpedagógia F09

Műtárgy gyűjteményeken alapuló, múzeumpedagógus által tervezett és vezetett, nem-formális jellegű múzeumi oktatási-nevelési tevékenység, amely a múzeumi törvény betartásával, a műtárgyakkal való tanulás és a múzeumi/ kiállítási nyelv elsajátítása révén, hozzáférhetővé teszi a kulturális és természeti örökség értékeit a társadalom széles körei számára. A tevékenység különféle múzeumpedagógiai programok, foglalkozások és képzések keretében, valamint online, offline és print múzeumpedagógiai szolgáltatások formájában valósul meg. Az élethosszig és az élet minden területérő kiterjedő tanulás folyamatainak támogatása közben, az életkori sajátosságok figyelembevételével kiemelten törekszik a tanulási folyamatokba való beilleszkedésen túl az általános múzeumismeret fejlesztésére és a saját múzeumi élmény megszerzésének biztosítására. Rugalmasan követi a változó társadalmi igényeket, amelyekre új módszertani fejlesztésekkel reflektál és aktívan kiveszi részét a hátránykompenzációban és az esélyteremtésben, a tehetséggondozásban és a szakképzésben, a társadalmi hozzáférés kiszélesítésében, a boldogulás és jobblét elősegítésében.

múzeumi kultúraközvetítés F08

A kultúraközvetítés interaktív szocializáció és kommunikáció, a közösségi identitás és magatartásrend (viselkedés) életidőn belüli átvétele, átadása. A társadalmi kooperációra történő képesítés, azaz az egyéni létezés társadalmi ”haszna”, az ember filogenezisébe szervült, attól elválaszthatatlan mítosz/ok/ átadása-átvétele, életidőket átkötő és összekapcsoló kommunikációja. Itt értelmezhető funkciója: a múzeumokba integrált, valamint az ott keletkező társadalmi tudás és képességek megosztása, illetve újraelosztása. A múzeumi (kultúra)közvetítés (mediáció) aktuális kérdése az, hogy továbbra is kinyilatkoztat és a hagyományos autoriter ismeretközlést választja, vagy megtanít kételkedni és látni, érzékelni finom különbségeket felkínálva a párbeszéd lehetőségét látogatói számára. Múzeumi kultúraközvetítés a 21. században: a múzeumok aktív szerepet vállalnak/töltenek be az emberek, a múzeumi közönség, a társadalom szabadművelődésében, közösségfejlesztésében, kielégítve a dinamikus ütemben fokozódó önálló tanulási–közösségi igényeket és szükségleteket, amely egyidejűleg jelenti a személyiségfejlesztést, a személyiségformálást.

múzeumi tudás F08

Mindaz a tudás, ami egy múzeumban keletkezik, beleértve a gyűjteményi, műtárgyvédelmi,kiállítási, közönségkapcsolati, múzeumpedagógiai területeket egyaránt.

múzeumi tudásmegosztás F08

A tudásmegosztás a tudásmenedzsment egyik eleme. Intézményi és egyéni kompetenciaként való értelmezése: a tudásmegosztás egy olyan komplex kommunikációs és tanulási folyamat, amelyben – rendelkezve a megfelelő kíváncsisággal és nyitottsággal, s mert nincs bizalmatlanság vagy egyéb korlátozó attitűd – az intézmény/az egyén saját tanulási önismeretéből kiindulva képes megszerezni a szükséges tudást és ezt releváns módon, közös tudáskonstruálás keretében hajlandó is megosztani másokkal megfelelő eszközök alkalmazásával. A tudásmegosztásnak akkor van értelme, ha az hatékony, tehát a másik fél megérti az átadott tudást. A fentiek alapján: múzeumi tudásmegosztás a múzeumi gyűjteményeken és humán erőforráson alapuló, a múzeumi szakmai közösség által kifejlesztett, megosztott és karbantartott tudás hozzáférhetővé tételére és alkalmazására irányul. Három fő köre: 1) belső, intézményi/szervezeti; 2) szélesen értelmezett szakmai; 3) a társadalmi nyilvánosság, benne a múzeum közönségével. (A tudásmenedzsment elemei: a tudás felismerése, gyűjtése, rendszerezése, megosztása, használata, ezek alapján új tudás létrehozására.).

működési engedély F01-F011

A muzeális intézmények szakmai felügyeleletét ellátó minisztérium által kiállított irat, melyben igazolja a minisztérium, hogy az adott muzeális intézmény megfelel a szakmai működés jogszabályi előírásainak. A működési engedély iránti kérelemben a fenntartónak, illetve az intézmény vezetőségének nyilatkoznia kell, hogy az adott muzeális intézmény az adott szakmai besorolásnak (közéredkű muzeális kiállítóhely, közéredkű muzeális gyűjtemény, tematikus múzeum, területi múzeum, megyei hatókörű városi múzeum, vagy országos szakmúzeum) megfelelő, jogszabályban leírt tevékenység elvégzésére alkalmas, a tevékenységekhez szükséges tárgyi, emberi és egyéb feltételekkel rendelkezik.

műszeres lelet-és lelőhelyfelderítés F01

A légi felvételezés, a föld és víz alatti építmények és tárgyak vagy azok maradványainak, lenyomatainak geofizikai úton történő felmérése, a fémkereső műszerrel (detektorral) végzett lelettérképezés vagy -gyűjtés, geodéziai felmérés, és minden egyéb műszerrel folytatott olyan tevékenység, amely régészeti lelőhelyek vagy leletek felderítésére irányul.

műtárgymásolat F03

Eredeti, létező műtárgyról készített másolat (más néven kópia, replika).

műtárgymozgatás F03

A gyűjtemény részét képező kulturális javak intézményen belüli ideiglenes áthelyezése, egy meghatározott cél érdekében.

műtárgy rekonstrukció F03

Hiányos vagy eredeti formában nem rendelkezésre álló, különböző források alapján létrehozott objektum.

műtárgykölcsönzés F02

A muzeális intézmény alapleltárában nyilvántartott kulturális javak szerződésben rögzített ideiglenes átadása.

műtárgymásolat F01-F011

Eredeti, létező műtárgyról készített másolat (más néven kópia, replika).

műtárgymozgatás F01-F011

A gyűjtemény részét képező kulturális javak intézményen belüli ideiglenes áthelyezése, egy meghatározott cél érdekében.

nagyberuházás F01

Azok a földmunkával járó beavatkozások, fejlesztések, beruházások, amik bruttó 500 millió bekerülési költség fölöttiek, minden a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. által kezelt beruházás, a védmű-, töltés- és a 2500 hektár alapterületet meghaladó árapasztó- vagy árapasztó tározó-építés, vagy azon közérdekű célú beruházás, amelynek megvalósítása érdekében a kisajátításról szóló törvény szerint kisajátítást végeztek.

nem formális oktatás F09

Az iskolarendszeren kívüli szervezett és irányított oktatás-képzés, amely általában nem zárul végzettséggel: pl. munkaerő-piaci tréningek, szakmai továbbképzésekcivil szervezetek, művészeti és sportegyesületek szervezésében történő képzések, tanfolyamok, a kulturális intézmények ismeretbővítő és személyiségfejlesztő foglalkozásai stb.

nyilvántartott régészeti lelőhely F01

A közhiteles nyilvántartásba vett, az örökségvédelmi törvény alapján általános védelem alatt álló összes régészeti lelőhely.

önkéntes munka F08, F09

Az önkéntes munka olyan tevékenység, melyet egyénileg vagy csoportosan, rendszeresen vagy alkalmanként, belföldön vagy külföldön a közös jó érdekében személyes akaratból végeznek anyagi ellenszolgáltatás nélkül. Az önkéntes tevékenység közvetlen anyagi haszonnal nem jár annak végzője számára, továbbá az önkéntes nem helyettesíti a fizetett munkaerőt. Az önkéntes nem elsősorban saját családjának segít, munkálkodása hozzáadott értékként jelenik meg a fogadó szervezet életében. A tevékenység megvalósulhat non-profit, civil szervezet, vagy állami intézmény-, ritkább esetben for-profit szervezet (cégek, vállalkozások) keretein belül. Előnye, hogy elősegíti a társadalmi beilleszkedést, hozzájárul a szegénység, a kirekesztődés csökkentéséhez és a teljes foglalkoztatottsághoz.

örökségvédelmi hatástanulmány F01

A régészeti érdekű területek régészeti érintettségének megállapítása, a régészeti lelőhelyek állapotának felmérése, jellegének, térbeli kiterjedésének és rétegsorainak megállapítása, a próbafeltárást követő megelőző feltárás esetén a veszélyeztető források és a megelőző feltárás módjának és mértékének meghatározása vagy a lelőhelyek védelmi fokozatának megállapítása és osztályozása céljából végzett régészeti feltárás.

őslénytani feltárás F01

Az őslénytani lelőhelyek geológiai, paleontológiai módszerekkel történő invazív feltárása, kutatása, mely során a földtani, rétegtani jelenségeket megfigyelik, kibontják (melyek részben meg is semmisülnek ezáltal), dokumentálják. Az őslénytani feltárás során dokumentáció készül: lelőhely leírása, gyűjtési adatok pontos dokumentálása, fotózása, rajzok készülnek. Az előkerült leletanyagot lelőhelyenként és rétegenként a vizsgálati célnak megfelelően (mikro-, makropaleontológiai, palinológiai) dokumentálva csomagolják, szállítják.Az előkerült őslénytani leletanyag a feltárásra jogosult, feltárást végző intézménybe kerül.

próbafeltárás F01

A régészeti érdekű területek régészeti érintettségének megállapítása, a régészeti lelőhelyek állapotának felmérése, jellegének, térbeli kiterjedésének és rétegsorainak megállapítása, a próbafeltárást követő megelőző feltárás esetén a veszélyeztető források és a megelőző feltárás módjának és mértékének meghatározása vagy a lelőhelyek védelmi fokozatának megállapítása és osztályozása céljából végzett régészeti feltárás.

raktári ügyrend F03

A gyűjteményi raktárak működését szabályozó belső dokumentum.

restaurálás F03

Közvetlen beavatkozás, melynek célja a műtárgy értelmezését segítő, esztétikai, történeti és fizikai egység megteremtése. A restaurálás etika főbb szabályai a visszafordíthatóság (reverzibilitás) és a minimális beavatkozás. A szakszerű, lelkiismeretes munkát a műtárgy értéke nem befolyásolja.

restaurálási dokumentáció F03

Az intézmény kezelésében lévő, vagy az ideiglenesen átvett kulturális javakon végzett különböző restaurálási munkálatok dokumentálására szolgáló napló. Minden esetben fel kell tüntetni az elvégzett műveleteket, illetve a munka során használt anyagokat.

retrospektív adatbevitel F02

Az intézmény alapleltárában szereplő tudományosan korábban meghatározott, és a jogszabályoknak megfelelő hagyományos leltárkönyvben nyilvántartott tételek számítógépes rendszerbe történő rögzítése.

revízió F02

Az intézmény alapleltárában nyilvántartott, vagy ettől függetlenül a gyűjteményben fellelhető, vagy letétként megőrzésre átvett kulturális javak meglétének és állapotának vizsgálata. A revízió részeként el kell végezni az alapleltár és a külön nyilvántartás adataival történő egyeztetést, muzeológiai információk kiegészítését, az új tudományos eredmények, valamint a szerzeményezés módjára vonatkozó új adatok rögzítését az intézmény által vezetett nyilvántartási rendszerben.

régészeti feladatellátás F01-F011

A földmunkával járó beavatkozás, fejlesztés, beruházás esetén feltárásra jogosult által végzett lelőhely-felderítés és megelőző jellegű, közfeladatként állami vagy önkormányzati fenntartású intézmény által végzett örökségvédelmi tevékenység, melynek szaktevékenységi része a feltárásvezetés, a feltárás dokumentálása, a régésztechnikusi feladatellátás, a leletek elsődleges feldolgozása Járulékos része a régészeti bontómunka.

régészeti feltárás F01

A régészeti lelőhelyek olyan tudományos módszerekkel történő invazív kutatása, mely során a régészeti jelenségeket megfigyelik, kibontják (melyek részben meg is semmisülnek ezáltal), dokumentálják, az előkerült régészeti leletanyagot a feltárási engedélyen szereplő intézménybe szállításra előkészítik. A régészeti feltárás során a jogszabályban kötelezően közzé tett protokoll szerint dokumentáció készül: ásatási napló, régészeti jelenségek leírása, fotózása, felszín- metszet- és részletrajzok készülnek, az előkerült leletanyagot régészeti jelenségenként külön tartva származási helyüket feltüntetve elcsomagolják. Célja a régészeti örökség elemeinek kutatása.

régészeti feltárási dokumentáció F01

A régészeti feltárás során készült, minden régészeti jelenséget, megfigyelést rögzítő dokumentumok összessége, melynek tartalmaznia kell az ásatási naplót, a feltárt jelenségek leírását, metszet- és alaprajzát, elemző- és részletrajzokat, a feltárás helyéről, kiterjedéséről készült szabályos vetületű térképeket, a régészeti jelenségekről készült fotókat, összesítő ásatási jelentést, lelőhely-bejelentő adatlapot.

régészeti lelet F01

Bármilyen, az ember megjelenésétől, jelenleg hazánkban Kr.u. 1711-ig keltezhető, azaz régészeti korú emberi tevékenységhez köthető tárgy, függetlenül attól, hogy elmozdították-e eredeti kontextusából vagy sem. A Magyaroroszág földjéből előkerült régészeti leletek a Magyar Állam tulajdonát képezik, előkerülésük bejelentési kötelezettséggel jár, eredeti kontextusukból való elmozdítása (előkerülési helyükről való elmozdításuk) kizárólag régész diplomával rendelkező szakember vezetésével, muzeális intézményi háttérrel végezhető.

régészeti leletek előzetes feldolgozása F01

Régészeti feltárás során előkerült, gyűjtött régészeti korú leletek tisztítása, konzerválása, azonosításra alkalmas azonosítóval való ellátása, a leletek meghatorázását tartalmazó összesítés elkészítése, melyet a leadandó régészeti dokumentáció befejezésével, rövid szakmai jelentés elkészítésével együtt a beruházó költségén kell elvégezni. Nem azonos a régészeti leletek tudományos feldolgozásával, sem szabályos nyilvántartásba vételével.

régészeti lelőhely F01

Régészeti korú (az ember megjelenésétől hazánkban Kr.u. 1711-ig terejedő időszakra keltezhető) emberi tevékenység, megtelepedés, temetkezés nyomát tartalmazó terület. Földrajzilag körülhatárolható terület, amelyen a régészeti örökség elemei történeti összefüggéseikben találhatók.

régészeti megfigyelés F01

A beruházás földmunkájának régész által a helyszínen történő folyamatos figyelemmel kísérése, szükség esetén a régészeti bontómunka elvégzése és dokumentálása.

saját előállítás F01

Az intézmény muzeológusai, restaurátorai vagy más alkalmazottai által készített, általában másolati, illetve segédanyagok megszerzési módja segédgyűjteményben nyilvántartásba vételkor, beleértve a digitális tartalmakat is.

selejtezés F02

Azokat az alapleltárban szereplő kulturális javakat, amelyek állagukat tekintve oly mértékben megrongálódtak, hogy nem menthetők meg, az egészséget veszélyeztetik, vagy állományvédelmi szempontból veszélyeztetnek más kulturális javakat selejtezési eljárás lefolytatása után, megsemmisítéssel el kell távolítani.

szabályzat F01-F011

Jogszabály által előírt olyan belső szabályzat, amely tartalmazza a közfeladat ellátásának döntési, együttműködési és más feltételeit a hierarchkius szervezetben

szakleltárkönyv F02

A muzeális intézmény saját gyűjteményeiben őrzött és tudományosan már meghatározott kulturális javainak, gyűjteményenként elkülönülő nyílvántartási dokumentuma.

szekrénykaszter F02

A muzeális intézmény saját gyűjteményeiben őrzött, de muzeológiai szempontból egyedileg nem kezelhető, illetve egyedi értéket külön-külön nem képviselő kulturális javainak nyílvántartási helye.

személyes adatok F04

Minden természetes személyre vonatkozó információ, amely alapján közvetve vagy közvetlenül egy magánszemély azonosítható vagy azonosított személyes adat: bármely meghatározott, azonosított vagy azonosítható természetes személlyel [érintett] kapcsolatba hozható adat és az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. Az érintettel akkor helyreállítható a kapcsolat, ha az adatkezelő rendelkezik azokkal a technikai feltételekkel, amelyek a helyreállításhoz szükségesek.

szervezeti és működési szabályzat F01-F011

A Szervezeti és Működési Szabályzat, mint intézményi alapdokumentum célja, hogy meghatározza az intézmény irányításának rendjét, a döntési hatásköröket, a munkaszervezet szervezeti felépítését és annak hierarchiáját, a feladatmegosztás rendjét, valamint az általános működési szabályokat.

szerzeményezés F01

A muzeális intézmény a gyűjteményfejlesztési stratégiájában leírt szempontok szerint gyarapítja gyűjteményét. A szerzeményezés fajtái: gyűjtés, vétel, ajándékozás, hivatalos átadás, csere, öröklés, hagyaték.

teljes felületű feltárás F01

Nyilvántartott régészeti lelőhelyen a régészeti örökség elemeinek a földmunkával érintett terület teljes egészén történő feltárása.

terepbejárás F01

Minden olyan felszínen végzett kutatás, adatgyűjtés és kiértékelő dokumentálás, amely a régészeti örökség nem ismert elemének felfedezésére vagy a régészeti lelőhely állapotának ellenőrzésére, illetve azonosítására irányul, függetlenül attól, hogy együtt jár-e a leletek összegyűjtésével vagy sem.

tervásatás F01

Tudományos célból végzett, tudományos szempontok alapján előre tervezett régészeti feltárás.

tétel F02

Egy olyan leltározási egység, amely egy vagy több tárgyat/dokumentumot foglal magában. Több darab tárgy/dokumentum szerepelhet egy tételszámon, ha azok egy egységnek (csoportnak) tartalmilag összetartozó, egymást kiegészítő vagy egykor összetartozott darabjai, vagy a gyűjtési vagy feltárási körülményeiknél fogva egymás szerepét, forrásértékét meghatározzák, magyarázzák.

törzsanyag F01

A muzeális intézmény (törzs)gyűjteményébe tartozó olyan kulturális javak, melyek szerzeményezési módja nem ismert.

üzemeltetési rend F05

A kiállítás üzemeltetéséhez kapcsolódó tudnivalók összesítése: kiállítási dokumnetéció elérhetősége, kiállítás területén/idején érvényes állományvédelmi szabályok, rendelkezések, technikai/műszaki utasítások a kiállításban elhelyezett berendezések működtetéséhez. Mindenki, akinek a kiállítás üzemeltetésében részt vesz, hozzá kell férnie.

vándorkiállítás F05

A muzeális intézmény a saját gyűjteményére alapozott időszaki jellegű kiállítását több helyszínen, illetve mozgótérben (nagyobb jármű) mutatja be.

vendégkiállítás F05

A muzeális intézmény más intézmény vagy magánszemély gyűjteményére alapozott, első sorban tematikus kiállítást időszaki jelleggel fogad be a saját épületébe.

védetté nyilvánított régészeti lelőhely F01

Miniszteri döntéssel, határozattal vagy az örökségvédelmi törvény alapján miniszteri rendelettel védetté nyilvánított kiemelkedő történeti és kulturális jelentőségű, nyilvántartott régészeti lelőhely.

vétel F01

A muzeális intézmény gyűjtőkörébe tartozó kulturális javak megszerzése a gyűjtemény számára vásárlás útján.